Irodalmi műelemzések I. BSU1211

Tantárgyi tematika és félévi követelményrendszer

Féléves tematika:

  1. hét (2024.02.21.). A műelemzés célja és tartalma. Az elemzés főbb fajtái.
  2. hét (2024.02.28.). Szövegelemzési módszerek.
  3. hét (2024.03.06.). A genetikus elemzés.
  4. hét (2024.03.13.). A szerkezeti elemzés kategóriái.
  5. hét (2024.03.20.). Szerzőközpontú megközelítések. Az életrajz és önéletrajz. Az életút és pálya kapcsolata.
  6. hét (2024.03.27.). Befogadásközpontú megközelítések. Az olvasó jelentősége.
  7. hét (2024.04.03.). Műközpontú megközelítések.
  8. hét (2024.04.10.). Az orosz formalista iskola.
  9. hét (2024.04.17.). A líra mint műnem – történeti áttekintés. A lírai szövegek sajátosságai.
  10. hét (2024.04.24.). Lírai műfajok. A verselemzés szempontjai.
  11. hét (2024.05.01.). Epikai és drámai művek jellegzetességei.
  12. hét (2024.05.08.). Az epikus művek elemzésének szempontjai. Novellaelemzés.
  13. hét (2024.05.15.). Regényelemzés.

14. hét (2024.05.22.). A drámaelemzés szempontjai. Drámai formák tartalmi és formai osztályozása.

 

A foglalkozásokon történő részvétel:

Az előadások a képzés szerves részét képezik, így az Intézmény a hallgatóktól elvárja a részvételt az előadásokon (TVSz 8.§ 1.)

 

Félévi követelmény: kollokvium

 

Az értékelés módja, ütemezése:

  • vizsga típusa: írásbeli és szóbeli
  • vizsgára bocsátás feltétele: egy kb. 4-5 oldal terjedelmű esszé készítése az oktatóval egyeztetett témáról.

 

A kollokvium típusa: írásbeli és szóbeli.

 

A)  Írásbeli vizsga tartalma:

Egy adott mű elemzése.

 

  1. Szóbeli vizsga témakörei:

 

  1. A műelemzés célja és tartalma.
  2. Az elemzés főbb fajtái.
  3. A genetikus elemzés.
  4. A szerkezeti elemzés kategóriái.
  5. Szövegelemzési módszerek.
  6. Értelmezésirányok.
  7. Szerzőközpontú megközelítések.
  8. Az életrajz és önéletrajz.
  9. Az életút és pálya kapcsolata.
  10. Befogadásközpontú megközelítések.
  11. Az olvasó jelentősége.
  12. Műközpontú megközelítések.
  13. Arisztotelész Poétikája.
  14. Az orosz formalista iskola.
  15. Líra, epika és dráma.
  16. A líra mint műnem – történeti áttekintés.
  17. A lírai szövegek sajátosságai.
  18. Lírai műfajok.
  19. A verselemzés szempontjai.
  20. Epikai műfajok.
  21. Drámai műfajok.
  22. Epikai és drámai művek jellegzetességei.
  23. Az epikus művek elemzésének szempontjai.
  24. Novellaelemzés.
  25. Regényelemzés.
  26. A drámaelemzés szempontjai.
  27. A dráma strukturális tagolása: külső és belső szerkezet.
  28. Drámai formák tartalmi és formai osztályozása.
  29. A drámából elvonatkoztatott esztétikai minőségek rendszere mint az osztályozás alapja.
  30. A drámai formák történeti változásai.

 

 

Az érdemjegy kialakításának módja:

Az érdemjegyet az írásbeli dolgozat és szóbeli feleletszámtani átlaga határozza meg. Az elégtelen írásbeli részeredmény kizárja a szóbeli vizsga megkezdésének lehetőségét.