Bevezetés a szláv irodalmak tanulmányozásába BSU1203L

Féléves tematika:

1. konzultáció (2024.04.05. 13-16): Bevezetés. Az irodalom fogalma. Az irodalom a művészetek rendszerében. A szépirodalmi mű tartalma és formája. A mű cselekménye és szerkezete. A szépirodalmi mű poétikája.
2. konzultáció (2024.04.19. 10-13): Műnemek és műfajok. A lírai műnem. A hagyományos lírai műfajok. A lírai mű szerkezete és művészi sajátosságai. Az epikai műnem. Az epikai műfajok. A novella és az elbeszélés. A regény. A regénytipusok. A drámai műnem. A legismertebb drámai műfajok. Az átmeneti műfajok. A poéma sajátosságai. A ballada mint líra-epikus mű. Korszak, irányzat, stílus. A jelentősebb stílusirányzatok. A modernizmus stílusai. A postmodernizmus problémái.
3. konzultáció (2024.05.10. 13-16): Folklór és irodalom. V. Propp tudományos elmélete. A mítosz és az irodalom. E. Meletinszkij munkássága. Az orosz formalista iskola. A strukturalizmus. Jurij Lotman munkássága. Ljubomir Dolezsel irodalomtudományi nézetei. Az irodalom és esztétika kérdései Mihálylo Bahtin műveiben.

A foglalkozásokon történő részvétel:

Az előadások a képzés szerves részét képezik, így az Intézmény a hallgatóktól elvárja a részvételt az előadásokon (TVSz 8.§ 1.)

Félévi követelmény: kollokvium

Az értékelés módja, ütemezése:

• vizsga típusa: írásbeli és szóbeli
• vizsgára bocsátás feltétele: egy kb. 4-5 oldal terjedelmű esszé készítése az oktatóval egyeztetett témáról.

A kollokvium típusa: írásbeli és szóbeli.

A)  Írásbeli vizsga tartalma:

Egy adott mű elemzése.

2. Szóbeli vizsga témakörei:

1. Az irodalom fogalma.
2. Az irodalom a művészetek rendszerében.
3. A mű cselekménye és szerkezete.
4. A szépirodalmi mű tartalma és formája.
5. Műnemek és műfajok.
6. A lírai műnem.
7. A hagyományos lírai műfajok.
8. A lírai mű szerkezete és művészi sajátosságai.
9. A lírai költészet alkotóelemei. A lírai költészet alanya.
10. Az epikai műnem.
11.  Az epikai műfajok.
12.  A regény. A regénytipusok.
13.  A novella és az elbeszélés.
14.  A drámai műnem.
15.  A dráma alkotóelemei. A drámai nyelv.
16.  A legismertebb drámai műfajok.
17.  Korszak, irányzat, stílus.
18.  A jelentősebb stílusirányzatok.
19.  A modernizmus stílusai.
20.  A postmodernizmus problémái.
21.  Az átmeneti műfajok. A poéma sajátosságai.
22.  A ballada mint líra-epikus mű.
23.  A szépirodalmi mű poétikája.
24.  Folklór és irodalom.
25.  V. Propp tudományos elmélete.
26.  A mítosz és az irodalom.
27.  E. Meletinszkij munkássága.
28.  O. Potebnya pszicholingvisztikai elmélete.
29.  L. Vihotszkij értekezése a pszichológiai művészetről.
30.  A szüzsé leírása tipológiai és műfaji nézőpontból (Lotman).
31. A szövegformálódás formalista értelmezése (Eichenbaum).
32.  Roman Jakobson tanulmányai.
33.  M. Bahtin munkássága.
34.  A reális és lehetséges világok elmélete Lubomir Doležel munkásságának a kontextusában.
35.  C. Todorov nézetei.
36.  A cseh strukturalizmus  (Jan Mukařovský).
37.  A narratológia alapjai. Az irodalom narratív diszkurzusa.
38.  A motívum, a fabula és a szüzsé problémaköre szláv irodalomtudományi kontextusban.
39.  J. Kriszteva koncepciója.
40.  Egyes szláv irodalmak fejlődésének problémái.

Az érdemjegy kialakításának módja:

Az érdemjegyet az írásbeli dolgozat és szóbeli feleletszámtani átlaga határozza meg. Az elégtelen írásbeli részeredmény kizárja a szóbeli vizsga megkezdésének lehetőségét.